Lábfelvétel, kapcsolat

Az egyik tanítványom még nem találkozott azzal a gondolattal, hogy ne felvenni akarja a ló patáját, hanem felkérni.

Amikor nálam járt, a lova nem adta a lábát.Először végignéztem, hogy a tanítványom, hogyan oldja meg a helyzetet, rátalál-e vajon a szükséges finom és határozott érintésre, amivel kommunikálhat a lovával.

Azt láttam, hogy igyekszik felvenni a ló lábát, hol simítja, hol elveszi a kezét, és újra próbálja, s ez ismétlődik: ráteszi-elveszi. Közben annyira a láb felvételére koncentrál, hogy nem veszi észre, hová is figyel a lova.Amikor pedig sikerült felvennie a lábat, úgy tartotta a kezével, hogy a hüvelykujjával is rámarkolt. Ekkor szólnom is kellett, mert túlontúl a hátulsó láb mögé hajolt, s ez már nem volt biztonságos.

Azt javasoltam, hogy kezdje újra. Először simítsa végig a ló lábát, kérje őt, hogy adja fel. A simítást lehet egészen a tarkónál kezdeni, majd végig a hátvonalon, aztán a belső combon és úgy a patáig. Megmutattam, hogyan fogjon át a csukló átfordításával a csánk alatt, és hogyan védje magát a láb feladását követően az alkarjával, az esetleges hevesebb lábmozdulatoktól.

Amikor a lovacska feladta a lábát, azt is megbeszéltük, hogy ne fogjon rá, mint egy botra vagy seprűnyélre, ne markoljon a hüvelyujjal. A hüvelykujj simuljon szépen a mutatóujj mellé és csak tartsa a tenyerén a ló lábát. A finom tenyéren tartással és a láb mozgásának követésével lehetőség nyílik arra, hogy a lábán keresztül kommunikáljunk a lovunkkal.Megbeszéltük azt is, hogy a ló lábának felkérése során nagyon fontos a ritmus, ahogy a lóval történő minden más kommunikáció során is.

A simítás ritmusa, dinamikája meghatározhatja azt, hogy a ló mennyire elengedett és ennek köszönhetően mennyire figyel a lovasra. Lassú, nyugodt, finom, de határozott, és folyamatos kézzel történő érintésre van szükség.

A tanítványom ügyesen követte a tanácsaimat, de arra panaszkodott, hogy a ló teljesen elhagyja a lábát, és neki kell azt megtartania. Nehéz így ápolni. Ez igaz. A ló felelőssége, hogy megtartsa a felemelt lábát.

Azt tanácsoltam a lovasnak, hogy ne erőlködjön, ha a ló nem tartja a lábát. Helyezze azt szépen vissza, és ismételje a felkérést finom, nyugodt, határozott mozdulattal egészen addig és annyiszor, amíg a ló úgy adja fel a lábát, hogy azt meg is tartja.

Mindeközben a ló érintése is kommunikáció, és ahogy a lábat tartja a kéz, az is kommunikáció. A cél nem az, hogy ápolja a lovas a patát, a cél az, hogy kommunikáljon a lovával és keresse a lovas a kapcsolódást.