Menekülési ösztön - És?

A ló természete szerinti egyik legmeghatározóbb ösztöne a menekülési ösztön. Zsákmányállatként ez a záloga az életben maradásnak.

Teljes lényét ez határozza meg, úgy az anatómiai, fiziológiai tulajdonságai, mint a viselkedése a gyors menekülést, az elrohanást szolgálják. Menekülési ösztöne életbe léphet akkor is, ha valós a veszély és akkor is, ha nem.

Mi következik ebből a lovas számára?

Mozdulataival, jelenlétével, külső és belső állapotával törekednie kell arra, hogy ne legyen riasztó, lova ne féljen tőle, laza, elengedett legyen a jelenlétében. A kiképzés elején, majd a későbbiekben is folyamatos feladatot jelent a ló érzéketlenítése, nyugtatása, bizalmának kiakaítása és fenntartása. Tehát a lovas egyik legfontosabb feladata, hogy a ló elengedettségét fejlessze és fenntartsa. Gyakorlatilag egy ösztönt épít le, tompít.

Mi kell ehhez?

A lovasnak tisztában kell lennie a ló tulajdonságaival, hogy a legegyszerűbb és a legösszetettebb helyzetben is képes legyen a ló szemszögéből is értékelni és érteni az adott helyzetet. S eközben gondolkodnia kell úgy, hogy mindvégig megőrzi nyugalmát. Mindennek érdekében a lovasnak a saját testi és mentális fejlesztésével kell elsődlegesen fogalkoznia. Ahogy a lovas változik, fejlődik, s egyre inkább képes irányítani a saját belső és külső működését, úgy lesz a lova is egyre sikeresebb a kiképzés alatt.